A vudu

A vudu vallás szülőhelye Afrika nyugati része, ahonnan a XVI. században félmillió őslakost hurcoltak el Haiti szigetére, Santo Domingo-ba. A rabszolgák megtartották hitüket az Újvilágban is. Főistenük Damballa anyaistennő mellett számos kisebb istenséget is tiszteltek.
A vudu szó jelentése “istenek” (vagy szellemek), mely hűen tükrözi a vallás lényegét. A megszállott, transzállapotban lévő papok testesítik meg a különféle szellemi lényeket, isteneket, és a hívők rajtuk keresztül kaphatnak információt jövőjükről, betegségük forrásáról, rosszakaróikról. A résztvevők tánccal, zenével, állatáldozatokkal idézik elő, hogy a loa, azaz a ’szellem’ leszálljon közéjük, és behatoljon testükbe.
Az ártó varázslatok semlegesítésére egy gris-gris nevű, növényekkel, körömdarabkákkal, hajszálakkal, csontokkal, ruhadarabokkal teli kis csomagot használnak. Ez az eszköz része a modern nyugati boszorkányságnak is.
Az 1800-as évek vége felé a vudu hit olyan gyors terjedésnek indult, hogy a rabszolgatartók lázadásoktól tartottak. Luisianában be is tiltották a Haiti szigetekről származó rabszolgák vásárlását. A katolikus hitre térítés sem hozott tartós eredményt. A XIX. század elejére a vudu a haiti nép vallása lett, de New Orleans kultúráját is meghatározta (ld. pl. Anne Rice: Interjú a vámpírral).
A zombi fogalma is a vuduhoz köthető. A horrorfilmekből ismert lélektelen, mozgó halottak a vudu hit szerint a mágia segítségével kelnek életre. Egy jóval tudományosabb elképzelés szerint bizonyos kábító növények alkalmazása révén jött létre a tetszhalott állapot. Az így elkábított embereket eltemették, majd kiásták, és szinte ellátás nélkül dolgoztathatták, miközben a családjaik halottnak hitték, és nem keresték őket.
New Orleans lakosai vudu királyokat, hunganókat, és királynőket, mambukat választottak és vendégeltek meg, akik közül néhányan képesek voltak feledtetni a vallás árnyékos oldalát.
A leghíresebb vudu királynő a mulatt Marie Laveau volt, akit szépsége és jósága tett népszerűvé