Tündérek
Tündérek A Balkán tündérei
Tündérek

Általános elnevezésük az "apró nép" (wee people) egyfajta babonás félelmet mutat, szoros összefüggésben a névmágiával: ha nem nevezzük őket konkrét nevükön, akkor nem vonjuk magunkra a haragjukat, békességben élhetünk velük, számíthatunk segítségükre.
A Brit-szigetek, különösen az ír tájak elképesztően sokféle meselényt, csodalényt rejtegetnek. Általános elnevezésük a "parányi nép" egyfajta babonás félelmet mutat, szoros összefüggésben a névmágiával: ha nem nevezzük őket konkrét nevükön, akkor nem vonjuk magunkra a haragjukat, békességben élhetünk velük, számíthatunk segítségükre.
Ha az ír, brit-szigetek-béli tündérvilágot szeretnénk megismerni, azonnal felejtsük el a bennünk élő sztereotíp tündér-képet: a légies, bájos, jóindulatú "Barbie-babát", aki könnyű pillangószárnyakon röpköd, mindig mosolyog és icipici varázspálcájával azonnal a bajba jutottak segítségére siet.

Némelyikük inkább a Grimm-mesék Biribandi alakjára emlékeztet: a mérges kis törpe, akit a jószívű nővérek kiszabadítanak, amikor szakálla beszorul egy félbevágott fatuskóba, és hosszas veszekedés, kiabálás, bosszankodás után végül kénytelen-kelletlen megmutatja a kincs rejtekhelyét a lányoknak, valamint a jóképű királyfi is felszabadul a gonosz varázslat alól, mely medvebőrbe bújtatta őt a kis gonosz törpe jóvoltából. Az ír leprachaunok többnyire hasonló termetűek, bár germán rokonaiknál kedélyesebbek, vidáman csilingelve javítgatják icipici csizmácskáikat egy fa alá rejtőzve, és az ügyes szerencsés legények foglyul ejthetik őket, ily módon rábírhatók arra, hogy kincsek rejtekhelyéhez vezessék el fogvatartójukat, akinek egyébként is minden parancsét teljesítik Csakhogy résen kell ám lenni velük, mert könnyen kereket oldanak, s akkor bottal üthetjük a nyomukat.
Számtalan elnevezésüktől most eltekintek, egy külön fejezetet töltene meg részletes ismertetésük. Maradjunk a faery, faerie gyűjtőnévnél. A szó valószínű etimológiája: latin Fata (Sors)- istennő, ebből az ófrancia fay (tündér) és faerie (varázslat, bűbáj).
Lakóhelyük többnyire a föld belsejében rejtőzik, jellegzetes tündérútvonalak, tündérösvények mentén, - melyeket célszerű elkerülni - jellegzetes tündér-boszorkánynövények közelében. (Galagonya, kökény, mogyoró). Akkor rejtőztek a föld alá, mikor a szigetet elfoglalták az ír oslakók. Az akkori tündérek óriás termetűek voltak, mára azonban törpévé zsugorodtak. Más nézetek szerint mindenféle méretben elofordulnak, mákszem nagyságú lénytől kezdve egészen óriásiak is lehetnek. Ma is a sidhe nevű üreges dombokat lakják, nevük is ez. Kihalásuktól nem kell félni, lévén hogy halhatatlanok. Igen összetartóak, bizonyos jeles éjszakákon szívesen kelnek útra, hogy meglátogassák távol élő rokonaikat. Ilyenkor ajánlatos félrehúzódni az útjukból, messze elkerülni a tündérgyanús vidékeket, dombokat, a nyílegyenes ley-vonalakat. Más legendákban a tündérek birodalma őseink sírjain át közelíthető meg.
Azt hiszem, felesleges hangsúlyoznom a minden nép mitológiájában, mesevilágában, kultuszaiban fellelhető azonos elemet: a beavatás, átlényegülés, a szellemvilággal való találkozás nélkülözhetetlen eleme az alászállás, a föld mélyébe jutás, ahol egy csodálatos, sosem látott pompás birodalom vár ránk, ha elvégezzük a ránk szabott megpróbáltatásokat, ha kiálljuk a meghatározott mágikus számú (3, 7 vagy 12) próbát. Csak el ne felejtsünk utána visszatérni a földi világba...
A Balkán tündérei
A Balkán tündéreinek számos közös vonásuk van: általában halotti, betegségokozó, károkat előidéző, illetve termékenységet elősegítő aspektussal egyaránt rendelkező, isteni, illetve démoni lények, akik meghatározott időszakokban jelennek meg az emberek között. Megjelenésük a tavaszi és kora nyári pogány ünnepeken, illetve sajátságos természeti alakzatokban (vihar, forgószél) a leggyakoribb. A balkáni tündérhagyományok alapja a thrák-illír, illetve görög-római hagyományokban gyökerezik, de az ószláv tündérmítoszok is nagyban befolyásolták. Kimutathatóak szlovén-osztrák-svájci, illetve dél-német hatások, ez utóbbiak tündérei a téli napforduló idején, és az év egyéb, halottakhoz kötődő időpontjaiban jelennek meg. A szélben vágtázó lélekcsapatok, melynek neve a német területeken "Wütendes Heer", "Wildes Heer", vagy "Wilde Jagd" eredeti szerepük szerint valójában a fonó nők munkáját ellenőrzik. Legközelebbi "rokonuk" a Balkán hitvilágában a szlovén "Pehtra Baba", "Zlata Baba" vagy "Quaternica". A magyar Luca (Lucia) szintén ennek a lénynek egyik aspektusa, aki nálunk december 13-án, a horvát-szlovén, illetve a cseh-morva legendákban pedig a téli napfordulón (dec. 21.) jelenik meg. A Balkán különböző népeinek tündérei részben közös, részben népenként és területenként változó neveket viselnek. A szerb-horvát tündérek elnevezése a vila, mely a nyugati szlávoknál is igen elterjedt név volt. A vila szó a szláv kutatók szerint a "szél", forgószél" szavakból ered, így utalva a szláv tündérlények egyik legfontosabb megjelenési helyére. A bolgár hitvilágban a tündérek legelterjedtebb neve szamodiva és szamovila. A szamovila a szamo ("maga") és a vila összetéve, a XVI. században alakult ki. Romániában, Bulgáriában és Kelet-Szerbiában az oroszok, ukránok az általánosan használt ruszalka kifejezéssekkel illetik azokat a tündéreket, akik Pünkösdkor látogatják meg az embereket. A román Irodia, Irodita, Irodiada, valamint a horvát Irudica és Rudica tündérelnevezések Herodias nevéhez kapcsolódóan utalnak a tündérnépre. A balkáni népek szívesen használtak olyan neveket is a tündérekre, melyeket a "valódi név" helyett használtak, lévén, hogy azok kimondása roppant veszélyes lehet. Különösen a románok bizonyulnak találékonynak ebben a kérdésben, közkedvelt szavaik a tündérekre az iele ("ők") és dinsele (kb. "ők maguk"). De számos egyéb tabunév is forog a köztudatban: doamnele ("a kisasszonyok") frumoasele ("a szépek") dulcile ("az édesek"), "büszkék", "erősek", "szentek", "szüzek", "könyörületesek", "solymocskák", "szépasszonyok", "fehérek" stb. A szerbek a vilákat divna ("fenséges") névvel illetik. A románok női neveken is emlegették a tündéreket, különösen Erdélyben, ahol egy kilencfős tündércsapat mindegyik tagjának egyéni neve van |