Druidák
Druidák - Bevezető A romantikus és a modern druidizmus
Druidák - Bevezető
Manapság egyre többen fordulnak a különféle pogány irányzatok felé, felismerve a természet fontosságát és az ősi mágikus tudás, hit és gyakorlat felelevenítésében rejlő lehetőségeket. A Wicca egyes irányzatai és a druidizmus egyaránt alkalmas a mai európai ember számára, hogy megtalálja elveszett gyökereit, felfedezze belső képességeit, vagy mágikus ismereteit gyarapítsa. A druidizmus a XVIII. században éledt újjá, különféle titkos rendek közreműködésével. Sok eleme eltér a régi kelták gyakorlatától, hemzseg a pontatlanságoktól, hamisítványoktól, de kétségkívül nagyon fontos szerepet játszott abban, hogy az emberek érdeklődését a valódi, történelmi druidizmus felé fordítsa. A romantikus druidizmusban fontos szerepet játszott a Bardass, egy két kötetből álló mű, mely a XVI. századi londoni mesterember, Edward Williams nevéhez fűződik. Walesies hangzású írói álneve Iolo Morganwyg volt, és eszmefuttatásaihoz is a walesi kelták feltételezett hitét vette alapul. A könyv jogi és filozófiai írások mellett foglalkozik az univerzum felépítését is. A leírás szerint az univerzum három koncentrikus köréből a középső Abred, minden élet forrása. Gwynfyd, más néven a Birodalom a fizikai világ, a kövek, növények, állatok és emberek lakhelye. A harmadik, legkülső kör, Ceugant az Istenek birodalma, csak megvilágosodással, vagy különféle mágikus technikákkal érhet? el a Birodalom lakói számára. A Bardass hármassága helytálló, a kelták elképzeléseit tükrözi, ám a többi adat kérdéses. Másik romantikus feltételezés az Alkotás Szava, mely minden mágikus idézőszöveg alapját képezi. Az elképzelés a világot alvó sárkányként írja le, aki az elmondott Alkotás Szavának hatására megálmodja a mágus által kért dolgokat. Ezt alkalmazza az Excalibur cím? filmben Merlin, többek között akkor, mikor teljesíti Uther Pendragon kívánságát. Ez az állítólag elveszett Pheryllt könyvben található leírás az univerzumot álmodó lényről, megfelel a hindu elképzelésnek is, ami egy közös eredetre vezethető vissza. Szintén rokon elképzelés, az ötödik elem, a hindu felosztás szerint akasha, a kelta szerint a természet (vagy Fa). Ez a sárkány, ami mindent átsző, és minden megtalálható benne, ami volt, van és lesz. Megfelelő mágikus gyakorlattal hozzáférhetővé válik és a varázsló számára információkkal, és parancsainak, gondolatainak, érzelmeinek továbbítására közvetítő közegként is szolgál.

A XVII. századi druidák úgy hitték, a kelta év tizenhárom holdhónapból áll, és minden hónap Amairgin Dalának egy -egy sorához, az Ogham ábécé jeleihez és azok fáihoz kapcsolódik. Ez az elképzelés valószínűleg nem teljesen helytálló. A druidák alkalmazták ugyan a holdéven és a napéven alapuló időszámítást is de az Ogham tizenháromnál több jelből áll. Ez az utalás Robert Graves Fehér istennő c. művében valóban előfordul, de korábbi adatok nem bizonyították. Ebben a műben a szerző nem Samhain napjával, hanem Yule-lal, télközéppel kezdi az évet, ami szintén nem felel meg a valóságnak. Samhainhoz (Halloween- All Hallows Eve- Mindenszentek Előestéje) szintén tartozik egy modern elképzelés, mely szerint a druidák egyik szent növénye volt a tök. Az igazság az, hogy Írországban, a halottak tiszteletére, eredetileg nem töklámpást, hanem krumpliból és répából faragott lámpást használtak az ír katolikusok, már a 9. században. A jobban alakítható tökből az Amerikaiak készítették el először a Halloween elmaradhatatlan kellékét. Egy másik érdekes feltételezés a Teremtéshez kapcsolódik. Az OIU állítólag Isten szent Neve, amit akkor ejtett ki, mikor megteremtette az univerzumot. Öntudatra ébredve egyedül érezte magát, félt és így megalkotta a világokat. Ez a gondolatsor sem áll biztosan a lábán. A druidák egyébként ilyen formában nem írtak, az ogham pedig rovásírás. Nagy kérdés a többistenhit és a monoteizmus problematikája. Egyes romantikus állítások szerint a druidák egy Teremtő férfi istenben hittek, mások szerint elfogadták egy isten és egy istennő egyenrangúságát. A romantikus druidák közül sokukat természetesen a keresztény felfogás befolyásolhatta, mikor azt képzelték, a druidák cölibátusban éltek és egy istent tiszteltek. Ezzel szemben a kelta varázslók házasodhattak és a legendák szerint hatalmas istenpantheonnal rendelkeztek.

A druidák hatalmas tudással bírtak, feltehetőleg tisztában kellett lenniük azzal is, hogy a különböző istenek egyazon Erőnek a megnyilvánulásai. Feltételeznünk kell, hogy a hermetikus tanokat, Atlantisz örökségét ébren tartva, még az idők folyamán lemorzsolódott ismeretek, igazságok mellett is továbbvittek valamit abból, amivel egykor megbízták őseiket. A modern druidizmus tudományosabban, történelmileg hitelesebben, másrészt nyitottabb ezoterikus szemlélettel és druida szellemi vezetők segítségével közelíti meg a témát. Egy a kelta mitológia és hit újjáéledésének idején, 1717-ben Angliában alapított rend, az OBOD (Order of Bards, Oviates and Druids), még ma is él, de ma már a XX. század szellemében végzi munkáját. Levelezős tanfolyamaik mindenki számára nyitottak, aki támogatja szellemiségüket, egyetért a természet és a Föld védelmével.

A romantikus és a modern druidizmus
Manapság egyre többen fordulnak a különféle pogány irányzatok felé, felismerve a természet fontosságát és az ősi mágikus tudás, hit és gyakorlat felelevenítésében rejlő lehetőségeket. A Wicca egyes irányzatai és a druidizmus egyaránt alkalmas a mai európai ember számára, hogy megtalálja elveszett gyökereit, felfedezze belső képességeit, vagy mágikus ismereteit gyarapítsa. A druidizmus a XVIII. században éledt újjá, különféle titkos rendek közreműködésével. Sok eleme eltér a régi kelták gyakorlatától, hemzseg a pontatlanságoktól, hamisítványoktól, de kétségkívül nagyon fontos szerepet játszott abban, hogy az emberek érdeklődését a valódi, történelmi druidizmus felé fordítsa. A romantikus druidizmusban fontos szerepet játszott a Bardass, egy két kötetből álló mű, mely a XVI. századi londoni mesterember, Edward Williams nevéhez fűződik. Walesies hangzású írói álneve Iolo Morganwyg volt, és eszmefuttatásaihoz is a walesi kelták feltételezett hitét vette alapul. A könyv jogi és filozófiai írások mellett foglalkozik az univerzum felépítését is. A leírás szerint az univerzum három koncentrikus köréből a középső Abred, minden élet forrása. Gwynfyd, más néven a Birodalom a fizikai világ, a kövek, növények, állatok és emberek lakhelye. A harmadik, legkülső kör, Ceugant az Istenek birodalma, csak megvilágosodással, vagy különféle mágikus technikákkal érhető el a Birodalom lakói számára. A Bardass hármassága helytálló, a kelták elképzeléseit tükrözi, ám a többi adat kérdéses. Másik romantikus feltételezés az Alkotás Szava, mely minden mágikus idézőszöveg alapját képezi. Az elképzelés a világot alvó sárkányként írja le, aki az elmondott Alkotás Szavának hatására megálmodja a mágus által kért dolgokat. Ezt alkalmazza az Excalibur című filmben Merlin, többek között akkor, mikor teljesíti Uther Pendragon kívánságát. Ez az állítólag elveszett Pheryllt könyvben található leírás az univerzumot álmodó lényről, megfelel a hindu elképzelésnek is, ami egy közös eredetre vezethető vissza. Szintén rokon elképzelés, az ötödik elem, a hindu felosztás szerint akasha, a kelta szerint a természet (vagy Fa). Ez a sárkány, ami mindent átsző, és minden megtalálható benne, ami volt, van és lesz. Megfelelő mágikus gyakorlattal hozzáférhetővé válik és a varázsló számára információkkal, és parancsainak, gondolatainak, érzelmeinek továbbítására közvetítő közegként is szolgál.
A XVII. századi druidák úgy hitték, a kelta év tizenhárom holdhónapból áll, és minden hónap Amairgin Dalának egy -egy sorához, az Ogham ábécé jeleihez és azok fáihoz kapcsolódik. Ez az elképzelés valószínűleg nem teljesen helytálló. A druidák alkalmazták ugyan a holdéven és a napéven alapuló időszámítást is de az Ogham tizenháromnál több jelből áll. Ez az utalás Robert Graves Fehér istennő című művében valóban előfordul, de korábbi adatok nem bizonyították. Ebben a műben a szerző nem Samhain napjával, hanem Yule-lal, télközéppel kezdi az évet, ami szintén nem felel meg a valóságnak. Samhainhoz (Halloween- All Hallows Eve- Mindenszentek Előestéje) szintén tartozik egy modern elképzelés, mely szerint a druidák egyik szent növénye volt a tök. Az igazság az, hogy Írországban, a halottak tiszteletére, eredetileg nem töklámpást, hanem krumpliból és répából faragott lámpást használtak az ír katolikusok, már a 9. században. A jobban alakítható tökből az Amerikaiak készítették el először a Halloween elmaradhatatlan kellékét. Egy másik érdekes feltételezés a Teremtéshez kapcsolódik. Az OIU állítólag Isten szent Neve, amit akkor ejtett ki, mikor megteremtette az univerzumot. Öntudatra ébredve egyedül érezte magát, félt és így m egalkotta a világokat. Ez a gondolatsor sem áll biztosan a lábán. A druidák egyébként ilyen formában nem írtak, az ogham pedig rovásírás. Nagy kérdés a többistenhit és a monoteizmus problematikája. Egyes romantikus állítások szerint a druidák egy Teremtő férfi istenben hittek, mások szerint elfogadták egy isten és egy istennő egyenrangúságát. A romantikus druidák közül sokukat természetesen a keresztény felfogás befolyásolhatta, mikor azt képzelték, a druidák cölibátusban éltek és egy istent tiszteltek. Ezzel szemben a kelta varázslók házasodhattak és a legendák szerint hatalmas istenpantheonnal rendelkeztek. A druidák hatalmas tudással bírtak, feltehetőleg tisztában kellett lenniük azzal is, hogy a különböző istenek egyazon Erőnek a megnyilvánulásai. Feltételeznünk kell, hogy a hermetikus tanokat, Atlantisz örökségét ébrentartva, még az idők folyamán lemorzsolódott ismeretek, igazságok mellett is továbbvittek valamit abból, amivel egykor megbízták őseiket. A modern druidizmus tudományosabban, történelmileg hitelesebben, másrészt nyitottabb ezoterikus szemlélettel és druida szellemi vezetők segítségével közelíti meg a témát. Egy a kelta mitológia és hit újjáéledésének idején, 1717-ben Angliában alapított rend, az OBOD (Order of Bards, Oviates and Druids), még ma is él, de ma már a XX. század szellemében végzi munkáját. Levelezős tanfolyamaik mindenki számára nyitottak, aki támogatja szellemiségüket, egyetért a természet és a Föld védelmével.

Az újpogány mozgalmak egyik szervezete a The Henge of Keltria. A kelta istenpantheon, a hármasság és a természet szellemeivel való kapcsolatteremtés tartozik tagjainak érdeklődési körébe. Az érdeklődők számára egy negyedévenként megjelenő folyóiratot és levelezős oktatást is biztosítanak.
- Mester, nem tudok írni! - Úgy? Az egyetlen kifogásod erre csak az lehet, ha bebizonyítod, hogy nem létezel. - De mester! Nincs időm! - Úgy? Akkor ezek szerint nem is olvasol? - De igen... pontosan ez kell ahhoz, hogy írni tudjak... majd... - Úgy? Figyelmeztetlek: amit valaki egyszer már leírt, felesleges mégegyszer! - Nem mégegyszer, mester! Az csak az ihletet adja, hogy kifejezzem önmagam! - Úgy? Hát elmondom, mi az ihlet és mi nem az: Az ihlet kifogás azoknak, akik képtelenek megérteni, hogy a gondolat nem érzés és az érzést nem lehet gondolat nélkül leírni. A gondolat nem vágy és nem szerelem kérdése… ahogy a szerelem sem alkalom kérdése. Ahhoz tehát, hogy megtudd, miért nem ihlet kérdése az írás, szeresd a gondolatod, mert az sosem Te vagy, csak teljes mértékben, kifogyhatatlanul és örökké Veled van - akárcsak egy Kedves, kit nem akkor szeretsz, mikor időd engedi, hanem bármikor és legfőképp akkor, amikor szüksége van Rád... vagyis Mindig!
|